A vasárnapi Kossuth téri pápai szentmisén, abban a hívő ember tengerben, amely tele volt magyar zászlókkal, különféle települési és plébánia zászlókkal, ott volt egy brit zászló is. E zászló képviselte a londoni magyar közösséget ezen a nagy eseményen. Együtt imádkoztunk Ferenc Pápával a világ békéjéért.
Ennek a zászlónak már múltja, történelme van, mivel 2012, 2013 és 2015-ben ott volt Pünkösdkor a Csíksomlyói nyeregben, aztán 2021-ben Budapesten a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson és 2023-ban a Magyarországi Pápalátogatáson is.
A brexit után, mintha az európai emberek eltávolodtak volna egymástól, mintha szembe fordultak volna egymással, sajnos nem kézfogásra vagy ölelésre, hanem háborúskodásra vagy védekezésre.
Mégis a brit zászló fölött ott díszelgett a magyar zászló is, jelezve azt, hogy a zászlók nem szétválasztják a nemzeteket, hanem összekötik. Úgy ahogy az Eucharisztia összeköti, egyesíti a nemzeteket, ahogy a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus himnuszában énekeltük:
„Krisztus kenyér s bor színében Úr s Király a föld felett, Forrassz eggyé békességben minden népet s nemzetet!”
A pápai himnusz is erre ösztönöz bennünket, hogy legyünk a krisztusi Szeretet, a béke és az egység követei ebben a szétzilált Európában.
„Mint villámmal egy perc alatt Messze szárnyal a gondolat, Szintúgy röpül ajakról-ajakra, várak-, puszták- és falvakra: Tartsd meg, Isten, szent atyánkat, Krisztusnak helytartóját!”
Banki átutalással történő fizetés esetén kérjük használják az alábbi adatokat:
Acc. Name: Association of Roman Catholic Hungarians in Great Britain Acc. No: 93544354 Sort Code: 20-35-93 Bank: Barclays
A referencia-mezőbe kérjük írják be, hogy „ARKME Membership” valamint egy emailben ([email protected]) küldjék át az új tagok elérhetőségét (név, lakcím, email és telefonszám). Előre is köszönjük, hogy 2023-ban is támogatják Egyesületünket és a Szent István Házat!
Október 23-án az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseinek emléke előtt tisztelgünk a Szent István Házban egy szentmise (kezdés 11:30) valamint azt követően egy ünnepi műsor keretében. Mindenkit szeretettel várunk!
A Szent István Ház kápolnájában 2022. szeptember 9-én délelőtt 11.00 órától szentmisére hívunk minden érdeklődőt.
A mise alatt elhunyt II. Erzsébet királynő lelke üdvéért imádkozunk, hálát adva az ő életéért és kérve a Jóistent, adjon néki örök nyugodalmat, családjának pedig vigasztalást.
Az angliai Magyarok Nagyasszonya Római Katolikus Főlelkészség közössége hagyományosan szeptember első vasárnapján tartja Szent István király ünnepét. Idén szeptember 4-én került sor az ünnepi szentmisére a nyugat-londoni Brentfordban, a Szent János evangélista templomban. A mise főcelebránsa Felföldi László pécsi megyéspüspök volt, koncelebrált Csicsó János angliai főlelkész.
A szentmisén Kumin Ferenc londoni nagykövet és családja, Sárosi Fanni, Magyarország Londoni Nagykövetsége diaszpórakapcsolatokért felelős tanácsosa, valamint Salánki István, a helyi református gyülekezet lelkésze is jelen volt.
A főpásztor szentbeszédében kiemelte az államalapító szent király zsenialitását és nemzetépítő munkáját. Szent István törvénybe iktatta, hogy minden tíz falu építsen templomot, és ezt javadalmazza is (Szent István király második törvénykönyve, A király adományáról az egyháznak). A törvény azonban nem önmagában az épületről szólt. Abban az időben a Kárpát-medencében élt népek több nyelven beszéltek. István egységes nemzetet akart építeni, és nagyon bölcsen úgy vélte, a templom építése és fölszerelése közös feladata a királynak, a püspököknek és a népnek, és azt is jól tudta, hogy a magyar nemzet e közös munka és a templomai révén képes megerősödni hitében – mondta Felföldi László.
Közösség született, ami a mai napig a legmélyebb üzenete ennek a törvénynek. Ma a közösségek válságban vannak – figyelmeztetett a püspök. Szent István ma is azt mondaná, hogy fogjunk össze, és építsünk templomot, nem fizikait, mert az bőven van, hanem lelkit. Azt mondaná, hogy építsünk közösséget, mert ez a család életének legbiztosabb alapja, ez segíti abban, hogy együtt marad és megmarad. Minél erősebb közösség fűzi szorosra a szálakat egy család körül, annál stabilabb annak a családnak az élete – fogalmazott Felföldi László.
A jövőnk, az életünk, a családunk titka van ezekben a találkozásokban, amihez ragaszkodnunk kell, amiért áldozatot kell hoznunk. Ez sokszor nagyon nehéz, ugyanakkor mindig gyümölcsöt terem, amiből élni és gazdagodni tudunk: megérteni, elfogadni és erősíteni egymást – hangsúlyozta a főpásztor.
A szentmise keretében a pécsi megyéspüspök nyolc Angliában élő magyar fiatal számára a bérmálás szentségét is kiszolgáltatta.
A keresztségi ígéreteket az új keresztelőkút megáldása előzte meg.
A szentmise végén az új kenyér megáldása következett, majd a záróáldás előtt átadták a Szent István-díjat, amit idén Velzer Zoltán vehetett át a londoni magyar közösségért végzett önzetlen szolgálata elismeréseként. A közös ünneplés a Szent István Ház Mindszenty-termében tartott agapéval zárult.
Szeretettel hívunk minden érdeklődőt a Szent István Házba, ahol ’56-ra emlékezvén 14.00 órától bemutatunk egy drámai daljátékot amellyel a szerző, Andrássy Frigyes emléket állít nemcsak az 1956-os forradalomnak és áldozatainak, hanem a rendszernek is, ami kiváltotta a magyarság ellenállását, valamint hűen mutatja be a levert forradalom utáni vészterhes és nyomasztó légkört.
Dráma, líra, humor, sok szép vers és zene jellemzi ezt a művet. A történet 1957 februárjában játszódik egy pesti bérház falai között…Mátyás elvtárs, a besúgó házmester, és Szarkáné, a minden lében kanál intrikus szomszéd, szövetkeznek a Virág család ellen, hogy Szarkáné megkaparinthassa fürdőszobás lakásukat, ami a rommá lőtt Budapesten akkoriban nagy dolog volt. Virág Péter és Mária, a felesége a borzalmak ellenére próbálják vidáman élni hétköznapjaikat, így megóvva kislányukat, Katát. Egy szörnyű hír azonban annyira megviseli Pétert, hogy kétségbeesett levelet ír ‘nem létező amerikai barátainak’. Noha nem szándékozik postára adni, levele mégis végzetes hibának bizonyul, mert Mátyás elvtárs és Szarkáné, akik alattomban leskelődvén kihallgatják őt, kapva kapnak a dolgon és feljelentik ÁVH-s ‘barátaiknál’. A család mit sem sejtve vacsora után lefekvéshez készülődik, mikor kopognak az ajtón…
Író: Andrássy-Neuenstein Frigyes „56-os Hűség a Hazához Érdemrend Nagykereszt-díjas művész” Zene: Andrássy-Neuenstein Frigyes és Andrássy Krisztina „56-os Hűség a Hazához Érdemkereszt-díjas művész” Versek: Szabó László Dezső Rendező: Tóth János Liszt-díjas művész Közreműködnek a Magyar Állami Operaház szólistái, énekkari és zenekari művészei vezényel: Kovács János Kossuth-díjas művész
A program a Szent István Házban okt. 24-én:
11.30 – Szentmise az ’56-os hősökért 13.00 – Ebéd 14.00 – Drámai daljáték vetítése „Sír a téli éjszaka” (65 perc, angol felirattal).
Ünnepi megemlékezés az 1956-os forradalom és szabadságharc tiszteletére
A Magyarok Angliai Országos Szövetsége (MAOSZ) és a Brit-Magyar Baráti Társaság tisztelettel meghívja Önt az 1956-os Forradalom és Szabadságharc évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésre.
A MAOSZ kuratóriuma és a Bartók Cultural Society egy rövid irodalmi műsorral várja a meghívottakat Londonban az Exhibition Road 55. számú ház falában elhelyezett 1956-os dombormű előtt. (Az Ognisko lengyel étterem bejáratánál). Utána az étteremben lesz lehetőség leülni egy teára, szendvicsre.
Időpont: 2021. október 23. 15:00
Helyszín: 55 Exhibition Rd, Knightsbridge, London SW7 2PG
Idén szeptember 26-án tartotta a Római Katolikus Egyház az elvándorlók és menekültek világnapját. Egyéves kihagyás után a nemzetiségi lelkészségek közösségei is ismét összegyűltek Londonban, hogy a katolikus Westminster-székesegyházban ebből az alkalomból együtt imádkozzanak. A közös szentmisét Paul McAleenan, a westminsteri római katolikus egyházmegye segédpüspöke celebrálta.
A szentmisén a Magyarok Nagyasszonya Angliai Magyar Római Katolikus Főlelkészség közössége is jelen volt. A szentmisét megelőző körmenetben Hódi István a magyar nemzeti zászlót, Geller László a magyar főlelkészség lobogóját vitte, Hódi Renáta pedig magyarul olvasta fel az egyik egyetemes könyörgést. A jeles eseményen a londoni magyar cserkészek is képviseltették magukat.
Jézus Krisztus nevében gyűltünk össze, az Egyház hajójában éreztük magunkat, és jó volt megélni újra és újra az egységet. Ferenc pápa körlevelében, amelyet az elvándorlók és a menekültek világnapjára írt, így fogalmazott a „mi” történetéről:
„A Fratelli tutti enciklikában egy olyan aggodalmat és reményt fejeztem ki, amely továbbra is fontos helyet foglal el szívemben: »Ha ez az egészségügyi válság elmúlik, az lenne a legrosszabb válaszunk, ha még mélyebbre merülnénk a lázas fogyasztás és az egoista önvédelem új formáiba. Adja az Ég, hogy a végén többé ne a többiek, hanem csak a mi létezzék« (Fratelli tutti, 35). Ezért arra gondoltam, hogy az idei üzenetet az elvándorlók és menekültek világnapjára az Egy mind nagyobb »mi« felé témának szentelem, így szeretnék világos horizontot kijelölni e világban járt közös utunk számára” – emlékeztet beszámolójában a Szentatya szavaira Csicsó János angliai magyar főlelkész, hozzátéve, hogy a közösen bemutatott szentmise áldozata megerősítette bennük azt a hitet, hogy ők is és mindannyian ennek a „mi”-nek a részesei vagyunk.
Szöveg: Csicsó János/Magyarok Nagyasszonya Angliai Magyar Római Katolikus Főlelkészség
Ahogy a tavalyi év áprilisában, idén is nagy tetszést aratott a hallgatóság körében a magyar népzene és a régizene két nagykövete: Sebestyén Márta és Andrejszki Judit adventi koncertje.
Ez alkalommal azért jött zenélni hozzánk Márta és Judit, hogy a “..gyönyörű népi dallamok és kódexek mélyéről merítsünk erőt az adventi készülődéshez.” – olvashattuk az esemény szervezőjének, a londoni Szent István Háznak ismertetőjében. Az ’54-ben alakult Angliai Római Katolikus Magyarok Egyesületének nyugat-Londonban található ’új’ központja már több, mint 10 éve működik és várja programjaira honfitársainkat vallási hovatartozástól függetlenül. Mint vallják, az egyesület nem csak hitbeli, de család- és kultúrmisszió is egyben. Ezt a koncertet a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. nagylelkű támogatásának köszönhetően sikerült megszerveznie az egyesületnek.
Délután 4-kor kezdődött el a lélekemelő előadás meseszép dallamokkal és énekekkel. Mártáék egy évtizede találtak egymásra, és duójukkal szívesen fellépnek határon túli magyarok lakta vidékeken is, többek között Erdélyben, vagy itt Angliában. Mennek, ha hívják őket, és viszik magukkal a magyar kultúra egy szeletét, különlegességekkel teli zenei élmény-csomagjukat.
Az előadás alatt, mint két jó testvér hangolódtak egymásra, annyira szépen együtt érezték a zenét. E hasonlat, megvallom, utalás arra a repülőtéri élményükre, ahol testvéreknek nézte őket a határőr, mindezt Londonba érkezésük történeteként mesélték a teltházas közönségnek. Az est folyamán szintén kisebb anekdotákkal és hangszertörténeti ismertetőkkel fűszerezték a műsorszámok közötti szüneteket. Az egyik ilyen elbeszélés alapján a kis Mártát láthattuk magunk előtt, ahogy a családi zongora húrjaira kanalakat tesz, hogy a csembalóhoz hasonló “zengő” hangokat tudjon kicsalogatni a hangszerből. Ez a hangszer szólalt meg ezen az estén Judit keze alatt is, egészen különleges hang-élményt nyújtva a közönségnek, időutazással reptetve a nagyérdeműt a régizene reneszánsz és barokk világába. Ehhez társult Judit és Márta csodás hangszíne, természetes eleganciája, és a lényükből áradó erő és finomság. A magyar népdal és régizene összefonódása töltötte be a termet. Többször elkaptam olyan pillanatot, hogy a közönség soraiban ülő gyerekek tátott szájjal figyelték a párosukat. Pláne, hogy a pazar hangzást még gazdagabbá tette Márta helyenként felhangzó furulyajátéka, illetve a dobos-, és csengős kísérete. A látványos csengettyűkből és kisebb kolompokból álló hangszerét külön be is mutatta nekünk, mert érdekessége, hogy minden egyes darabja más-más kultúrkörből való. A különféle magyar tájegységekről származó és moldvai gyűjtések mellett az előadás utolsó részében különböző népek karácsonyi énekei kínáltak zenei utazást, többek között a görög “Kali Hronia”, a török “Haci baslar” , vagy az angol “Ding-dong merrily on high.”
Ha ennek a két órának színe lett volna, akkor számomra mélyzöld árnyalatú lenne, anyagában bársony, és ízre mint a szalonnában sült őzgerinc.
Az otthonról hozott dallamokat még sokáig elhallgattuk volna az izgalmas zenei hangok és a békebeli hangulat által megteremtődött bensőséges légkörben. Külön jó érzés, hogy a meghitt pillanatokat együtt megélve még inkább egységbe forrt a magyar közösség London e kis szegletében.
Azt est végén a szervezők virágcsokrokkal köszönték meg a művésznőknek az élményt, akik továbbra is jelen maradtak, dedikáltak, és közös fotóra is szíves-örömest vállalkoztak.
