Szerző: Attila

Az angliai magyar katolikusok is megünnepelték Szent István királyt Londonban

Az angliai Magyarok Nagyasszonya Római Katolikus Főlelkészség közössége hagyományosan szeptember első vasárnapján tartja Szent István király ünnepét. Idén szeptember 3-án került sor az ünnepi szentmisére a nyugat-londoni Brentfordban, a Szent János evangélista templomban. A mise főcelebránsa Lengyel Ervin pápai káplán, a londoni apostoli nunciatúra tanácsosa volt.

Az eseményen jelen volt és a magyar katolikus közösséggel együtt ünnepelt Gerard Quinn plébános-esperes, püspöki helynök; Michael Dunne chiswicki plébános, a westminsteri érsekség katolikus oktatási bizottságának elnöke, valamint Chris Wellbank, a fehér missziós atyák képviselője.

„1946. augusztus 20-án százezrek kísérték a magyarság és kereszténység egységét tanúsító körmenetben István király épen maradt Szent Jobbját” – emlékeztette az angliai magyar katolikus közösség tagjait az ünnepi szentmise elején Csicsó János főlelkész, majd Mindszenty József szavait idézte, amelyekkel a hercegprímás az 1946-os körmenet után a Szent István-bazilika előtt állókhoz szólt: „Szent István gondolatai nem idejétmúlt, poros emlékek, amikről egyszer évente emlékezve leverjük a múlt porát. Annyira egyek a hittel és erkölcsi törvénnyel, hogy azok állandó érvényesülése a nemzet életigénye és a vallásszabadság követelménye.” A lelkész hozzátette: „Emlékezzünk arra is, hogy a bíboros éppen 50 évvel ezelőtt, 1973. július 13. és 17. között meglátogatta az Angliába szakadt, ide emigrált magyar testvéreket. A szentmisén imádkozunk boldoggá avatásáért is.”

Idén Kumin Ferenc londoni nagykövet a Magyarországon megrendezett atlétikai világbajnoksághoz kapcsolódó diplomáciai feladatai miatt nem tudott a közösséggel ünnepelni, ezért levélben üzent az angliai magyar katolikusoknak. Mint fogalmazott: a budapesti sportesemény elnyerte a sportot szerető világ – benne az Egyesült Királyság – kifejezett elismerését. „Ez a felszabadító öröm rövid időre feledtetni tudta azt a sok tragédiát, amely körülvesz minket. Továbbra is egy nyomasztó háború szomszédságában élünk az anyaországban, és úton-útfélen érezzük a saját bőrünkön is hatásait. Második nyarunkat töltöttük így, és az idő múlása intő jel lehet számunkra: minden erőfeszítésünkre, akaratunkra és imánkra szükség lesz ahhoz, hogy a háború véget érjen. Ha csak annyi erőfeszítést teszünk, mint eddig, ha minden úgy folytatódik, mint az elmúlt másfél évben, az csak az áldozatok számának gyarapodásához fog vezetni – figyelmeztetett. – A londoni magyar római katolikus közösség Szent István-ünnepe egyúttal a nyári szabadságról való visszatérés, a tanév indulása, a dolgos őszi szezon kezdetének számvetése is. Örüljük mindenekelőtt annak, hogy együtt vagyunk, erős, aktív és szeretettel teli a közösségünk. Mindez nem jelenti azt, hogy ne lenne épp elég dolgunk az elkövetkező hónapokban. Munkatársaimmal a londoni magyar nagykövetségen azon leszünk, hogy tovább erősítsük az összetartozás érzését, hogy olyan programokkal, eseményekkel, szolgáltatásokkal támogassuk közös életünket, amelyek akár az ilyen ünnepi alkalmakkor, akár a hétköznapokban tovább erősítik összetartozásunkat magyarságunkban és keresztény hitünkben egyaránt.”

Lengyel Ervin ünnepi szentbeszéde az örökség és az ikon kulcsszóra épült. Először bemutatta az államalapító szent király magyarságra hagyott örökségét személyes életútján, szellemi hagyatékán és kormányzati, állam- és egyházszervező tevékenységén keresztül, kiemelve, hogy a Szent István királyhoz kötődő jelképek – mint a Szent Korona, a Szent Jobb és a Szent István-i államhatárok – ma is ikonok: élő szimbólumokként élnek a magyar emberek lelkében.

Ezután megemlékezett Mindszenty József bíboros, hercegprímás 50 évvel ezelőtti londoni útjáról. Hangsúlyozta: az emigrációba vonult magyar főpap nemcsak a katolikus hit fehér vértanúja, de Szent István örökségének élő megtestesítője is volt. Londonban az idősebb korosztály tagjai közül még ma is többen emlékeznek a bíborosnak erre a látogatására, a hidegháborús szembenállás közepette ugyancsak ikonikussá vált személyének hatására.

„Mindannyiunknak újra fel kell fedeznünk és meg kell őriznünk, tovább kell adnunk nemcsak a Szent István királytól kapott közös örökséget, hanem mindazt a személyes örökséget is, amelyet a család, a szülők, elődeink hagytak ránk, az ő tanúságtételüket, amelyen keresztül a hitet megismertük és szívünkbe fogadtuk – mondta a szónok. – Mindannyiunknak őriznünk és ápolnunk kell a személyes hit megismeréséhez kötődő ikonjainkat, amelyekből a mindennapok során erőt meríthetünk.”

A szentmise után Lengyel Ervin megáldotta a „magyarok kenyerét”.

Hagyományosan ezen az alkalmon adják át a Szent István-díjat is, melynek idei kitüntetettje Kumin Ferenc nagykövet volt, aki az elismerést – mely egyben köszönetnyilvánítás is a londoni magyar katolikus közösségben vállalt aktív és önzetlen szolgálatáért is – a következő szentmise után veszi át személyesen.

Az ünneplés a Szent István Házban közös ebéddel folytatódott.

Forrás: Angliai Magyarok Nagyasszonya Római Katolikus Főlelkészség

Fotó: Horváth Ádám

Edinburghba szervez zarándoklatot az angliai magyar főlelkészség Skóciai Szent Margit emlékére

A Magyarok Nagyasszonya Angliai Magyar Római Katolikus Főlelkészség tíz év szünet után zarándoklatot szervez Skóciai Szent Margit tiszteletére halálának 930. évfordulója alkalmából november 14. és 16. között Edinburghba, valamint a szomszédos Dunfermline-ba, ahol a sírja található.

November 16-án a magyar származású skót királynéra, Skóciai Szent Margitra emlékezik az Egyház, aki királylányként született 1047. június 10-én Magyarország területén.

1069-ben III. Malcolm király felesége és így Skócia királynéja lett. Királyi hitvesként folytatott tevékenységével nagy befolyást gyakorolt a kora középkori Skóciára. Margit királyné népének jótevője, a szegények segítője, az Egyház pártfogója volt. Halála után szentként kezdték tisztelni, 1669-ben Skócia védőszentjévé emelték.

A zarándoklat programja:

November 14-én, kedden érkezés Edinburghba, ahol a zarándokok meglátogatják Szent Margit kápolnáját.

November 15-én, szerdán látogatás a University of St Andrewsben.

November 16-án, csütörtökön a zarándokok szentmisén vesznek részt a dunfermline-i apátságbeli Szent Margit-templomban, egyúttal meglátogatják Szent Margit sírját és felkeresik azt a titkos barlangot, ahová Szent Margit járt imádkozni.

A zarándoklatot az angliai magyar főlelkész, Csicsó János szervezi.

A zarándoklat fővédnöke Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök, valamint Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter.

Szállás és utazás: egyénileg.

Jelentkezési határidő: november 10.

További információk: Csicsó János főlelkész (e-mail: [email protected] tel.: +44 07904864431)

Szentmise és ARKME Közgyűlés a Szent István Házban Október 1-én

Szeretettel hívunk minden érdeklődőt 2023. Október 1-én, vasárnap a Szent István Házba, ahol 11.30-tól szentmisét tartunk.
Mise után, 14.00 órától tartjuk az Egyesület (ARKME) éves közgyűlését, amelyre minden ARKME-tagot hívunk és várunk.
A közgyűlés keretében tisztújítás is lesz. A jelöltekről egy rövid bemutatkozást az alábbi linken keresztül olvashatnak:
https://szentistvanhaz.org/esemenynaptar/

ZARÁNDOKLAT SKÓCIAI SZENT MARGIT TISZTELETÉRE

Lelkészségünk tíz év után 2023 november 14 és 16 között újra zarándoklatot szervez Skóciai Szent Margit tiszteletére, halálának 930. évfordulója alkalmából Edinburgh-ba valamint a szomszédos Dunfermline-i bencés apátsághoz, ahol sírja található.   

Program:
Érkezés november 14-én, kedden lenne Edinburgh-ba, ahol a zarándokok meglátogatják Szent Margit kápolnáját.
Másnap, nov. 15-én, szerdán a University of St Andrews-ben lesz látogatás.
Utolsó napon, nov. 16-án, csütörtökön a zarándokok szentmisén vesznek részt a Dunfermline-i apátság Szent Margit templomában, egyúttal meglátogatják Szent Margit sírját és elgyalogolnak ahhoz a titkos barlanghoz, ahová Szent Margit járt imádkozni.  

A zarándoklatot az angliai főlelkész, Csicsó János atya koordinálja és szervezi.
A zarándoklat fővédnöke egyházi részről Dr. Kiss Rigó László, szeged-csanádi püspök, állami részről pedig Csák János, kultúráért és innovációért felelős miniszter.

Szállás és utazás: a zarándokok saját maguk szervezik meg a helyszínre jutást valamint mindenki magának foglal szállást (pl. AirBnB, hostel, stb.).
Jelentkezési határidő: november 10, péntek.

Bővebb információért kérjük keressék János atyát az alábbi elérhetőségek egyikén:
[email protected]
07904864431

R.I.P. – Dr. Cserháti Ferenc

Szomorúan értesültünk Dr. Cserháti Ferenc nyugalmazott esztergom-budapesti segédpüspök elhunytáról, aki ma hajnali három órakor, azaz 2023. július 22-én, szombaton életének 77., papságának 53., püspöki szolgálatának 16. évében távozott el az élők sorából.

Cserháti püspök úr 1947. február 12-én született Túrterebesen. 1971. április 18-án szentelték pappá Gyulafehérváron a szatmári egyházmegye szolgálatára. 1971 és 1973 között Kaplonyban, 1973 és 1979 között pedig Máramarosszigeten volt káplán. Magasabb teológiai tanulmányokat folytatott 1979-től Frankfurtban, majd az innsbrucki Leopold Franzens Egyetemen, ahol 1982-ben hittudományi doktorátust szerzett. Ezután 1982–1984-ig Münchenben káplán, majd 1984–2002-ig a Müncheni Magyar Katolikus Misszió vezetője. 1996-tól 2006-ig a külföldön élő római katolikus magyarok püspökének európai delegátusa is. Közben a Német Püspöki Konferencia magyar delegátusa és németországi magyar főlelkész.

2007. június 15-én XVI. Benedek pápa kinevezte esztergom-budapesti segédpüspökké és centuriai címzetes püspökké. Püspökké szentelésére 2007. augusztus 15-én került sor az esztergomi bazilikában. A Magyar Katolikus Püspöki Konferenciától ezzel egyidejűleg megbízást kapott a külföldi magyar lelkipásztori szolgálat koordinátorának tisztségére. Feladatkörébe immár a Kárpát-medencén kívüli magyar szórvány szolgálata és – Erdő Péter bíborostól kapott kinevezése alapján – az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye területén élő nemzetiségek, migránsok, turisták lelkipásztori ellátásának koordinálása tartozott. Küldetését mindig kiemelkedő hozzáértéssel és lelkipásztori szeretettel látta el. Ökumenikus nyitottsággal vett részt a Magyar Diaszpóra Tanács munkájában.

Sokan őt is a külföldi magyarok püspökének nevezték.
A Szent István Házban többször megfordult, ő volt aki püspök és paptársaival együtt a Ház ünnepélyes megnyitóján a szentmisét bemutatta.

Cserháti püspök úr lemondását segédpüspöki tisztségéről Ferenc pápa 2023. február 3-án fogadta el életkorára tekintettel. Az Egyház és a magyarság szolgálatában végzett kiemelkedő munkásságának és kedves személyének emlékét tisztelettel és hálás szeretettel őrizzük.

Egy brit zászló margójára

A vasárnapi Kossuth téri pápai szentmisén, abban a hívő ember tengerben, amely tele volt magyar zászlókkal, különféle települési és plébánia zászlókkal, ott volt egy brit zászló is. E zászló képviselte a londoni magyar közösséget ezen a nagy eseményen. Együtt imádkoztunk Ferenc Pápával a világ békéjéért.

Ennek a zászlónak már múltja, történelme van, mivel 2012, 2013 és 2015-ben ott volt Pünkösdkor a Csíksomlyói nyeregben, aztán 2021-ben Budapesten a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson és 2023-ban a Magyarországi Pápalátogatáson is.

 A brexit után, mintha az európai emberek eltávolodtak volna egymástól, mintha szembe fordultak volna egymással, sajnos nem kézfogásra vagy ölelésre, hanem háborúskodásra vagy védekezésre.

 Mégis a brit zászló fölött ott díszelgett a magyar zászló is, jelezve azt, hogy a zászlók nem szétválasztják a nemzeteket, hanem összekötik. Úgy ahogy az Eucharisztia összeköti, egyesíti a nemzeteket, ahogy a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus himnuszában énekeltük:

„Krisztus kenyér s bor színében Úr s Király a föld felett,
Forrassz eggyé békességben minden népet s nemzetet!”

A pápai himnusz is erre ösztönöz bennünket, hogy legyünk a krisztusi Szeretet, a béke és az egység követei ebben a szétzilált Európában.

„Mint villámmal egy perc alatt
Messze szárnyal a gondolat,
Szintúgy röpül ajakról-ajakra,
várak-, puszták- és falvakra:
Tartsd meg, Isten, szent atyánkat,
Krisztusnak helytartóját!”

Csicsó János atya Londonból

1 2 3 4