Szentmise – Isten igéjének vasárnapján, január 22-én

Szeretettel várunk minden érdeklődőt Isten igéjének vasárnapján a szentmisére, amely 11.30-tól kezdődik.

Pár hete a Szent István Házban tartott lelkinapot és előadást Dr. Martos Levente Balázs, a Központi Papnevelő Intézet rektora, a Pápai Biblikus Bizottság tagja. Az ő gondolatait osztjuk most meg Isten igéjének vasárnapjáról.

Ferenc pápa új ünnepet rendelt el az egész Katolikus Egyházban. 2019. szeptember 30-án kelt Aperuit illis – Megnyitotta nekik az Írásokat kezdetű apostoli levelével létrehozta Isten igéjének vasárnapját, amelyet mostantól fogva az évközi 3. vasárnap kell ünnepelni.

Levelében kifejti, mennyire fontos, hogy az Ó- és Újszövetség kettős egységében értelmezett Írást az Egyház életének alapjává tegye a liturgiában, a hívek közösségi és személyes reflexiójában, és mennyire alkalmas lesz az is, hogy erre az ünneplésre a keresztény egységért végzett imádság hetéhez közel kerül sor, sőt akkor, amikor az előbbi imahéthez kapcsolódva a zsidó vallással való különleges kapcsolatunkat is rendszeresen felelevenítjük – e tényeknek és imádságos alkalmaknak ugyanis része és alapja az Írás iránti közös tisztelet.

A rendelkezés célja világos, nyomában helyenként mégis némi bizonytalanság támadt. Magyarországon hosszabb ideje kedvelt gyakorlat volt a Szentírás vasárnapjának megtartása esetleg körmenettel, a Szentírás egy kötetének ünnepélyes tiszteletével, a gyermekeknek vagy katekumeneknek való kiosztásával. Mostantól hogyan alakítsuk ezt a gyakorlatot? Egyes teológusok is óvatos kérdéseket fogalmaztak meg. Ha Isten Igéje, ahogy azt a II. vatikáni zsinat többször hangsúlyozza, mindig megszólal a liturgiában – sőt ott szólal meg igazán, olyannyira, hogy teológiai értelemben az egyéni bibliaolvasás bátorítandó gyakorlatát folytató hívő is az egész egyházzal egységben van, amikor elmélyül üzenetében –, vajon nem a feledékenység és hanyagság jele-e, ha külön vasárnapot szentelünk neki?

A változások és újdonságok, kivált, ha nem saját kezdeményezésünkről van szó, kihívás elé állítanak, elgondolkoztatnak – és ez jól van így. A Szentírás vasárnapját eddig Szent Jeromos ünnepéhez kapcsoltuk, aki a Vulgata latin fordításának készítője, a bibliatudósok védőszentje. Ahogy azt az ő változatos életútja is igazolja, a fordítás és értelmezés igényes munka, a megértés és közvetítés nem természetes. Ha az írott üzenetet bátrabban helyezzük mai összefüggésekbe, ha felismerjük, hogyan alapozza meg és vezeti a többi kereszténnyel és mellettük a zsidósággal való párbeszédünket, sőt hogyan kapcsol össze mindazokkal a vallásokkal, amelyek valamilyen szent könyvre hivatkoznak, az Írás könnyebben lesz eleven szó és tápláló ige nekünk magunknak is. Másrészt: a jelek szerint mégsem haszontalan, hogy emlékezzünk az Ige elsőbbségére, illetve arra, hogy mindig Jézus Krisztus, Isten egyszülött Fia és Igéje az, aki ünneplésünk középpontjában van, akinek egész titkába vezet be minden liturgikus ünneplés. A kérdés legfeljebb az, honnan közelítünk egyazon titokhoz, hogyan szólít meg minket, hogyan értelmezi a mi életünk eseményeit és távlatait is.

Gyakran halljuk és talán meg is tapasztaljuk, hogy a számtalan nyilatkozat, a szünet nélkül másolt digitális téveszmék és a tonnaszám piacra, majd meg szemétbe dobott könyvek korában leértékelődött maga a szó, s mintha keresztényként is többet kellene csendben lennünk, várnunk, figyelnünk. Az a csend, amelyre valóban szükségünk van, az Isten jelenlétének tejessége, a kimondhatatlan tapasztalata, a csodálkozás és ámulat csendje, amelyben Isten ajándéka, hogy magunkhoz térünk – miközben őt magát találjuk meg. Ezekben a pillanatokban a szavainknak ereje lesz, a csend is jelentést és értelmet kap. Azok a pillanatok, amelyekben már kaptunk egy-egy vigasztaló szót, amikor valaki fellelkesített, erőt adott, feloldozott láncainktól, azok a helyzetek, amelyekben újra kiszakadt belőlünk egy-egy megdöbbent kiáltás, vagy amikor mindeddig hallgatag áldozatok nyithatták meg sebesült szívüket, megtanítanak a szó értékére. Az Írás pedig éppen ezeknek a pillanatoknak, a döbbenetnek, a felismert igazságnak, az újra megtalált azonosságnak kincsestára.

Isten igéjének vasárnapja arra hív, hogy újrakezdjük az Írás olvasásának és értelmezésének kalandját. Tanuljunk felette és vele csendben lenni, és újra tanuljuk hitünk legfontosabb szavainak igazi mélységét és jelentését. Hogy a teológiában és az igehirdetésben ne legyünk felületesek, hiszen csak újat, frisset érintve lesz ízes a szavunk is, az életünk is. Hogy adjuk hozzá a világhoz, a mai tapasztalat sokféleségéhez és szépségéhez ezt a valaha leírt tanúságtételt Isten teremtő Igéjéről.

Jelmezes Farsangi Bál – 2023. február 11-én

Kedves Farsangozók!

A Szent István Ház szeretettel hív minden érdeklődőt hagyományos Jelmezes Farsangi Báljára ahol idén sem marad el a jó mulatság, jelmezverseny, tombola és a háromfogásos vacsora.

Belépők (elővételben):
£24 – általános belépő (feb.5ig)
£18 – ARKME tagoknak (feb.5ig)
£15 – gyerek/diák belépő (16 éves korig!) – (feb.5ig)

Február 5 után egységesen £30, amíg a helyek tartanak! A rendezvényre a helyek febr.5 előtt is betelhetnek.

Felhívjuk figyelmüket, hogy a rendezvény napján, a helyszínen már NEM lesz jegyértékesítés.

Jegyeket foglalni ezen az oldalon vagy febr. 5 előtt személyesen a Szt István Házban lehet.

Ha valaki vegetáriánus menüt kér, azt foglaláskor az alábbi emailcímre kérem jelezze.

Bővebb információ:
info@szentistvanhaz.org
07858399572

ARKME-tagok toborzása

Banki átutalással történő fizetés esetén kérjük használják az alábbi adatokat:

Acc. Name: Association of Roman Catholic Hungarians in Great Britain
Acc. No: 93544354
Sort Code: 20-35-93
Bank: Barclays    

A referencia-mezőbe kérjük írják be, hogy “ARKME Membership” valamint egy emailben (info@szentistvanhaz.org) küldjék át az új tagok elérhetőségét (név, lakcím, email és telefonszám).
Előre is köszönjük, hogy 2023-ban is támogatják Egyesületünket és a Szent István Házat!

Szentmise az ’56-os hősökért

Október 23-án az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseinek emléke előtt tisztelgünk a Szent István Házban egy szentmise (kezdés 11:30) valamint azt követően egy ünnepi műsor keretében.
Mindenkit szeretettel várunk!

Gyászmise II. Erzsébet királynőért

A Szent István Ház kápolnájában 2022. szeptember 9-én délelőtt 11.00 órától szentmisére hívunk minden érdeklődőt.

A mise alatt elhunyt II. Erzsébet királynő lelke üdvéért imádkozunk, hálát adva az ő életéért és kérve a Jóistent, adjon néki örök nyugodalmat, családjának pedig vigasztalást.

Felföldi Lászlóval ünnepelték az angliai magyar katolikusok Szent István királyt Londonban

Az angliai Magyarok Nagyasszonya Római Katolikus Főlelkészség közössége hagyományosan szeptember első vasárnapján tartja Szent István király ünnepét. Idén szeptember 4-én került sor az ünnepi szentmisére a nyugat-londoni Brentfordban, a Szent János evangélista templomban. A mise főcelebránsa Felföldi László pécsi megyéspüspök volt, koncelebrált Csicsó János angliai főlelkész.

A szentmisén Kumin Ferenc londoni nagykövet és családja, Sárosi Fanni, Magyarország Londoni Nagykövetsége diaszpórakapcsolatokért felelős tanácsosa, valamint Salánki István, a helyi református gyülekezet lelkésze is jelen volt.

A főpásztor szentbeszédében kiemelte az államalapító szent király zsenialitását és nemzetépítő munkáját. Szent István törvénybe iktatta, hogy minden tíz falu építsen templomot, és ezt javadalmazza is (Szent István király második törvénykönyve, A király adományáról az egyháznak). A törvény azonban nem önmagában az épületről szólt. Abban az időben a Kárpát-medencében élt népek több nyelven beszéltek. István egységes nemzetet akart építeni, és nagyon bölcsen úgy vélte, a templom építése és fölszerelése közös feladata a királynak, a püspököknek és a népnek, és azt is jól tudta, hogy a magyar nemzet e közös munka és a templomai révén képes megerősödni hitében – mondta Felföldi László.

Közösség született, ami a mai napig a legmélyebb üzenete ennek a törvénynek. Ma a közösségek válságban vannak – figyelmeztetett a püspök. Szent István ma is azt mondaná, hogy fogjunk össze, és építsünk templomot, nem fizikait, mert az bőven van, hanem lelkit. Azt mondaná, hogy építsünk közösséget, mert ez a család életének legbiztosabb alapja, ez segíti abban, hogy együtt marad és megmarad. Minél erősebb közösség fűzi szorosra a szálakat egy család körül, annál stabilabb annak a családnak az élete – fogalmazott Felföldi László.

A jövőnk, az életünk, a családunk titka van ezekben a találkozásokban, amihez ragaszkodnunk kell, amiért áldozatot kell hoznunk. Ez sokszor nagyon nehéz, ugyanakkor mindig gyümölcsöt terem, amiből élni és gazdagodni tudunk: megérteni, elfogadni és erősíteni egymást – hangsúlyozta a főpásztor.

A szentmise keretében a pécsi megyéspüspök nyolc Angliában élő magyar fiatal számára a bérmálás szentségét is kiszolgáltatta.

A keresztségi ígéreteket az új keresztelőkút megáldása előzte meg.

A szentmise végén az új kenyér megáldása következett, majd a záróáldás előtt átadták a Szent István-díjat, amit idén Velzer Zoltán vehetett át a londoni magyar közösségért végzett önzetlen szolgálata elismeréseként. A közös ünneplés a Szent István Ház Mindszenty-termében tartott agapéval zárult.

(Magyar Kurír)

1956-ra emlékezünk: “Sír a téli éjszaka” drámai daljáték

Szeretettel hívunk minden érdeklődőt a Szent István Házba, ahol ’56-ra emlékezvén 14.00 órától bemutatunk egy drámai daljátékot amellyel a szerző, Andrássy Frigyes emléket állít nemcsak az 1956-os forradalomnak és áldozatainak, hanem a rendszernek is, ami kiváltotta a magyarság ellenállását, valamint hűen mutatja be a levert forradalom utáni vészterhes és nyomasztó légkört.

Dráma, líra, humor, sok szép vers és zene jellemzi ezt a művet.
A történet 1957 februárjában játszódik egy pesti bérház falai között…Mátyás elvtárs, a besúgó házmester, és Szarkáné, a minden lében kanál intrikus szomszéd, szövetkeznek a Virág család ellen, hogy Szarkáné megkaparinthassa fürdőszobás lakásukat, ami a rommá lőtt Budapesten akkoriban nagy dolog volt.
Virág Péter és Mária, a felesége a borzalmak ellenére próbálják vidáman élni hétköznapjaikat, így megóvva kislányukat, Katát. Egy szörnyű hír azonban annyira megviseli Pétert, hogy kétségbeesett levelet ír ‘nem létező amerikai barátainak’. Noha nem szándékozik postára adni, levele mégis végzetes hibának bizonyul, mert Mátyás elvtárs és Szarkáné, akik alattomban leskelődvén kihallgatják őt, kapva kapnak a dolgon és feljelentik ÁVH-s ‘barátaiknál’. A család mit sem sejtve vacsora után lefekvéshez készülődik, mikor kopognak az ajtón…

Író: Andrássy-Neuenstein Frigyes “56-os Hűség a Hazához Érdemrend Nagykereszt-díjas művész”
Zene: Andrássy-Neuenstein Frigyes és Andrássy Krisztina “56-os Hűség a Hazához Érdemkereszt-díjas művész”
Versek: Szabó László Dezső
Rendező: Tóth János Liszt-díjas művész
Közreműködnek a Magyar Állami Operaház szólistái, énekkari és zenekari művészei
vezényel: Kovács János Kossuth-díjas művész

A program a Szent István Házban okt. 24-én:

11.30 – Szentmise az ’56-os hősökért
13.00 – Ebéd
14.00 – Drámai daljáték vetítése “Sír a téli éjszaka” (65 perc, angol felirattal).

Mindenkit szeretettel várunk!

Ünnepi megemlékezés Londonban okt. 23-án az ’56-os dombormű előtt

Ünnepi megemlékezés az 1956-os forradalom és szabadságharc tiszteletére

A Magyarok Angliai Országos Szövetsége (MAOSZ) és a Brit-Magyar Baráti Társaság tisztelettel meghívja Önt az 1956-os Forradalom és Szabadságharc évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésre.

A MAOSZ kuratóriuma és a Bartók Cultural Society egy rövid irodalmi műsorral várja a meghívottakat Londonban az Exhibition Road 55. számú ház falában elhelyezett 1956-os dombormű előtt. (Az Ognisko lengyel étterem bejáratánál). Utána az étteremben lesz lehetőség leülni egy teára, szendvicsre.

Időpont: 2021. október 23. 15:00

Helyszín: 55 Exhibition Rd, Knightsbridge, London SW7 2PG

Nemzetek szentmiséje a londoni katolikus Westminster-székesegyházban

Idén szeptember 26-án tartotta a Római Katolikus Egyház az elvándorlók és menekültek világnapját. Egyéves kihagyás után a nemzetiségi lelkészségek közösségei is ismét összegyűltek Londonban, hogy a katolikus Westminster-székesegyházban ebből az alkalomból együtt imádkozzanak. A közös szentmisét Paul McAleenan, a westminsteri római katolikus egyházmegye segédpüspöke celebrálta.

A szentmisén a Magyarok Nagyasszonya Angliai Magyar Római Katolikus Főlelkészség közössége is jelen volt. A szentmisét megelőző körmenetben Hódi István a magyar nemzeti zászlót, Geller László a magyar főlelkészség lobogóját vitte, Hódi Renáta pedig magyarul olvasta fel az egyik egyetemes könyörgést.  A jeles eseményen a londoni magyar cserkészek is képviseltették magukat.

Jézus Krisztus nevében gyűltünk össze, az Egyház hajójában éreztük magunkat, és jó volt megélni újra és újra az egységet. Ferenc pápa körlevelében, amelyet az elvándorlók és a menekültek világnapjára írt, így fogalmazott a „mi” történetéről:

„A Fratelli tutti enciklikában egy olyan aggodalmat és reményt fejeztem ki, amely továbbra is fontos helyet foglal el szívemben: »Ha ez az egészségügyi válság elmúlik, az lenne a legrosszabb válaszunk, ha még mélyebbre merülnénk a lázas fogyasztás és az egoista önvédelem új formáiba. Adja az Ég, hogy a végén többé ne a többiek, hanem csak a mi létezzék« (Fratelli tutti, 35). Ezért arra gondoltam, hogy az idei üzenetet az elvándorlók és menekültek világnapjára az Egy mind nagyobb »mi« felé témának szentelem, így szeretnék világos horizontot kijelölni e világban járt közös utunk számára” – emlékeztet beszámolójában a Szentatya szavaira Csicsó János angliai magyar főlelkész, hozzátéve, hogy a közösen bemutatott szentmise áldozata megerősítette bennük azt a hitet, hogy ők is és mindannyian ennek a „mi”-nek a részesei vagyunk.

Szöveg: Csicsó János/Magyarok Nagyasszonya Angliai Magyar Római Katolikus Főlelkészség

Fotó: Hódi Renáta

Magyar Kurír

“Angyali szó zengedez” – Sebestyén Márta és Andrejszki Judit Adventi Koncertje

Ahogy a tavalyi év áprilisában, idén is nagy tetszést aratott a hallgatóság körében a magyar népzene és a régizene két nagykövete: Sebestyén Márta és Andrejszki Judit adventi koncertje.

Ez alkalommal azért jött zenélni hozzánk Márta és Judit, hogy a “..gyönyörű népi dallamok és kódexek mélyéről merítsünk erőt az adventi készülődéshez.” – olvashattuk az esemény szervezőjének, a londoni Szent István Háznak ismertetőjében. Az ’54-ben alakult Angliai Római Katolikus Magyarok Egyesületének nyugat-Londonban található ’új’ központja már több, mint 10 éve működik és várja programjaira honfitársainkat vallási hovatartozástól függetlenül. Mint vallják, az egyesület nem csak hitbeli, de család- és kultúrmisszió is egyben. Ezt a koncertet a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. nagylelkű támogatásának köszönhetően sikerült megszerveznie az egyesületnek.

Délután 4-kor kezdődött el a lélekemelő előadás meseszép dallamokkal és énekekkel. Mártáék egy évtizede találtak egymásra, és duójukkal szívesen fellépnek határon túli magyarok lakta vidékeken is, többek között Erdélyben, vagy itt Angliában. Mennek, ha hívják őket, és viszik magukkal a magyar kultúra egy szeletét, különlegességekkel teli zenei élmény-csomagjukat.

Az előadás alatt, mint két jó testvér hangolódtak egymásra, annyira szépen együtt érezték a zenét. E hasonlat, megvallom, utalás arra a repülőtéri élményükre, ahol testvéreknek nézte őket a határőr, mindezt Londonba érkezésük történeteként mesélték a teltházas közönségnek. Az est folyamán szintén kisebb anekdotákkal és hangszertörténeti ismertetőkkel fűszerezték a műsorszámok közötti szüneteket. Az egyik ilyen elbeszélés alapján a kis Mártát láthattuk magunk előtt, ahogy a családi zongora húrjaira kanalakat tesz, hogy a csembalóhoz hasonló “zengő” hangokat tudjon kicsalogatni a hangszerből. Ez a hangszer szólalt meg ezen az estén Judit keze alatt is, egészen különleges hang-élményt nyújtva a közönségnek, időutazással reptetve a nagyérdeműt a régizene reneszánsz és barokk világába. Ehhez társult Judit és Márta csodás hangszíne, természetes eleganciája, és a lényükből áradó erő és finomság. A magyar népdal és régizene összefonódása töltötte be a termet. Többször elkaptam olyan pillanatot, hogy a közönség soraiban ülő gyerekek tátott szájjal figyelték a párosukat. Pláne, hogy a pazar hangzást még gazdagabbá tette Márta helyenként felhangzó furulyajátéka, illetve a dobos-, és csengős kísérete. A látványos csengettyűkből és kisebb kolompokból álló hangszerét külön be is mutatta nekünk, mert érdekessége, hogy minden egyes darabja más-más kultúrkörből való. A különféle magyar tájegységekről származó és moldvai gyűjtések mellett az előadás utolsó részében különböző népek karácsonyi énekei kínáltak zenei utazást, többek között a görög “Kali Hronia”, a török “Haci baslar” , vagy az angol “Ding-dong merrily on high.”  

Ha ennek a két órának színe lett volna, akkor számomra mélyzöld árnyalatú lenne, anyagában bársony, és ízre mint a szalonnában sült őzgerinc.

Az otthonról hozott dallamokat még sokáig elhallgattuk volna az izgalmas zenei hangok és a békebeli hangulat által megteremtődött bensőséges légkörben. Külön jó érzés, hogy a meghitt pillanatokat együtt megélve még inkább egységbe forrt a magyar közösség London e kis szegletében.

Azt est végén a szervezők virágcsokrokkal köszönték meg a művésznőknek az élményt, akik továbbra is jelen maradtak, dedikáltak, és közös fotóra is szíves-örömest vállalkoztak.

/Kardulesz Rita/

1 2 3