Acc. Name: Association of Roman Catholic Hungarians in Great Britain
Acc. No: 93544354
Sort Code: 20-35-93
Bank: Barclays
A referencia-mezőbe kérjük írják be, hogy “ARKME Membership” és egy emailben küldjék át a tagok pontos neveit és elérhetőségét (email és/vagy telefonszám).
Előre is köszönjük támogatásukat!
Mindenki focizik. Az egész falu a bajnokság lázában ég: a csapatok felkészülnek, és győzni akarnak. Az esélyes persze a helyi önkormányzat nagyvadjaiból álló társaság, élükön a polgármesterrel (Fekete Ernő), aki nem tud hibázni, és helyettesével (Schmied Zoltán), aki meg nem szeret.
De valami megzavarja az eddigi harmóniát: a falu legszegényebbjei, a helyi cigánytelepen csellengő kamaszok, élükön a börtönből frissen szabadult, aranylábú rosszfiúval (Nagy Dániel Viktor), mellettük a dekázásban élen járó helyi pappal (Bánki Gergő) életükben először szintén neveznek. És nyerni akarnak.
És mert a faluból elszármazott, titokzatos milliomos éppen ebben az évben dönt úgy, hogy szülőhelye legjobb focistáit kiutaztatja magához Brazíliába, hirtelen megemelkednek a tétek, és felkavarodnak a falu addig nyugodt hétköznapjai.
De kell még néhány nagy szerelem, még nagyobb tömegverekedés, váratlan házkutatás, rejtélyes rablóbanda, kigyulladó vasutas és merdzsón érkező cigányvajda, hogy kiderüljön, ki és hova utazik végül… és akkor talán még Gáspár Laci is megérkezik.
A Brazilok olyan, mint egy futballválogatott, amelynél vannak profibbak, technikásabbak, látványosabb focit játszó csapatok, mégis nekik drukkolunk, mert akkora a szívük. A 2002-es foci-vb árnyékában, egy isten háta mögötti magyar faluban játszódó vígjáték egyben bizonyíték arra is, hogy a cigányság helyzetéről, a magyar társadalom etnikai konfliktusairól nemcsak rögrealista drámák szólhatnak, hanem könnyed, életvidám, mesei köntösben is lehet, sőt, érdemes mesélni róluk. Remek új arcokkal, roma főszereplőkkel, közönségfilmben.
magyar vígjáték, 2016, 95 perc
Rendezte: Rohonyi Gábor és M. Kiss Csaba
Belépés: ingyenes.
Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
Néptáncos, játékos, mozgásos, ismerkedős program gyerekeknek és szülőknek egyaránt.
A táncon túl lesz még kreatív sarok, népmese olvasás, népdal és mondókákat is fogunk tanulni!
10.00 – 13.00
A gyermek táncház célja a táncos utánpótlás nevelése, a népi kultúra megszerettetése, néptánc és népdalok tanításán, népi játékokon keresztül.
A gyermek táncházat három éves kortól ajánljuk.
Lehetőség lesz sütemény és üdítő vásárlására is.
Táncot tanít és a foglalkozásokat vezeti: Panka és Imi
Szent István ház
62 Little Ealing Lane
W5 4EA, LONDON
10:00 – 13:00
Felnőtt: £3, gyerek: £2
Mindenkit szeretettel várunk!
Július 7-én, 11.30 órától ünnepi szentmise lesz a Szent István Házban.
Mise alatt orgonás-, népénekekkel tesszük szebbé a liturgiát.
Mise után finom, magyaros ebéddel is várjuk a látogatókat, valamint lehetőség lesz kötetlen beszélgetésre egy tea, kávé és más harapnivaló elfogyasztása mellett.
Mindenkit szeretettel várunk!
A Cinema Paradiso rövid bevezető után mindjárt egy visszatekintéssel kezdődik, ami végül végighúzódik szinte az egész filmen, csak az utolsó húsz perc az, amikor a történet visszatér a jelenbe. Ennek köszönhetően végig kísérhetjük Totó (teljes nevén Salvatore Di Vita) életének főbb korszakait: ahogy a kezdeti kotnyeles kisgyerekből egy befolyásos üzletemberré vált. Mindezt a tőlünk időben és térben egyaránt távol levő ’50-es évek Szicíliájában. A főszereplővel mi is újra átéljük gyerek és ifjúkorunk örömeit és bánatait, kezdve a viszonzatlan szerelemtől és elutasítástól a boldog együttlétig vagy azt a gyermeki örömet, amit akkor éreztünk, ha egy nagy álmunk valóra vált.
Felelevenülhetnek rég elfeledett emlékek: az első mozi, az általános iskola padja, csínytevések, vagy csak egy kitörölhetetlen kép egy esős vagy éppen derült napról. Az emberi lét alapvető értékeit is feltárja a film: mit is jelent egy szerető család vagy egy ember, aki mentor és példakép is egyben, milyen is elengedni egy valakit vagy valamit, egy embert vagy egy helyet.
Mint minden film esetében itt is nagyon sok minden múlt a színészek játékán. Azonban ne feledjük, hogy mivel a Cinema Paradiso egy ízig-vérig olasz film az eredeti szinkronnal lesz teljes a filmélmény. Az összes főszereplőre úgy illik a ráosztott szerep, mintha ráöntötték volna. Különösen is a kis Totót játszó Salvatore Cascio és az Alfredot játszó Philippe Noiret figurája a legkiemelkedőbb és már-már az ember számára fel sem tűnik, hogy színészek, hanem mintha csak egy mozigépész és egy kisfiú lenne filmezve. Ez időnként már-már vígjáték szerű jeleneteket eredményez, időnként pedig rendkívül megrendítően hat. Éppen ezért talán nem meglepő módon a film műfajának vagy dráma (esetleg romantikus dráma) van feltüntetve, és azon ritka drámák egyike, mely több teljes értékű és katartikus tetőpontot is tartalmaz. Nem mellesleg a film minden lehetséges díjat megnyert mind Olaszországon, mind külföldön, kezdve az Oscartól, a Golden Globe-on át a BAFTA-ig.
„Sajnos” mindegyiken „csak” a legjobb idegen nyelvű filmnek járó díjat hozta el, mivel más kategóriában nem tudott indulni. Mint ahogy a Cinema Paradiso esetében semmi, ez sem a véletlen műve: a filmbe technikai téren még most harminc év távlatából sem lehet belekötni. Giuseppe Tornatore félelmetesen jól fogta össze a filmet rendezőként és forgatókönnyvel is kitűnő munkát végzett: minden aprólékosan meg van tervezve, nincsen sehol egy felesleges jelenet sem, nincsenek logikai lyukak sem.
A dicséret az operatőröket is illeti, mai technológiát használva sem lehetett volna jobban megcsinálni, ráadásul nekik csak a harminc évvel ezelőtti eszköztár állt csak rendelkezésre. Ami a film zenéjét illeti az egyébként is zseniális Ennio Morricone, talán, ha nem is a legismertebb, de mindenképpen a legérzelemdúsabb albumot állította össze. Kis érdekesség, hogy a szerelmes témának a megkomponálásában a zeneszerző fia, Andrea Morricone is részt vett.
Egy film a filmezésről, mozizásról. Talán önmagában üresnek hathat, de nagyon nem ismeretlen a filmiparban ez a téma. Ezt a témát hivatott megjeleníteni többek között például a pár éve megjelent Ave, Cézár! is, ami szintén egy tükröt tart az ’50-es, ’60-as évek filmiparjának.
/ED/
olasz-francia dráma, 1988, Rendezői változat: 170 perc
Rendezte: Giuseppe Tornatore
Belépés: ingyenes.
Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
Kedves Londoni könyvmolyok!
Nyári utolsó találkozónk július 14-én vasárnap a szokásos időben, délután 3 órakor kezdődik. A Szent István Ház könyvtártermében ülünk össze egy kávé és süti mellett, hogy kedvenc könyveinkről beszélgessünk.
Bármilyen könyvet hozhatsz, amit aktuálisan olvasol, vagy amit régebben olvastál, de maradandó élmény volt, és a gondolataidat megosztanád velünk.
A könyvismertetőn kívül, ha kedved van, érdekességként az írót vagy a könyv keletkezésének a körülményeit is megoszthatod velünk pár mondatban.
Saját írást és fordítást is örömmel fogadunk. 🙂
Facebook csoportunkhoz itt tudsz csatlakozni: https://www.facebook.com/groups/271456883705295/?ref=bookmarks
Gyertek sokan, utána csak szeptemberben találkozunk!
Szeretettel várunk! 🙂
A tanfolyamot a szervező érdeklődés hiányában törölte.
Sűrű hetet zárt az ARKME egyesületének kulturális központja, a londoni Szent István Ház: a liturgikus eseményekben bővelkedő húsvéti Nagyhét után ezúttal a rock and rollé és az operetté volt a főszerep. A sort a legújabb hazai supergroup, a Benkő László, Jávori Ferenc (Fegya), Müller Péter Sziámi és Szakcsi Lakatos Béla alkotta Budapest Gold Stars nyitotta. A formáció alkalmi kalandnak indult, ám az Omega-legenda születésnapjára szervezett zenei együttlét végül tartós kapcsolatba torkollott.
A londoni bulin Szakcsi Lakatost Darvas Ferenc zeneszerző és fejszámolóművész helyettesítette, bár sajátos mutatványait látva (négyjegyű számok összeszorzása, fekve eljátszott Bach-mű, stb.) a helyettesítés itt talán nem a legjobb szó. Az egyedi képességek felvillantása, a frontember-szerep át- és visszapasszolgatása egyébként végigkísérte a produkciót, ahogy az egy supergrouptól elvárható. Müller Péter Sziámi hol francia sanzonok tolmácsolójaként, hol pedig a száműzött odesszai rabbi szerepében vitte a show-t, a munkácsi születésű Fegya orosz és ukrán nyelvű örökzöldekkel énekeltette meg közönség ehhez is értő részét, Benkő László pedig – a két Ferenc zongoraalapú játéka után – a szintetizátorban rejlő lehetőségekről prezentált nagydoktori értekezést.
A kvartett énekese két nappal később – a Müller Péter Sziámi AndFriends vezetőjeként – ismét színpadra lépett, azonban személyén és az olyan ismert dalokon kívül, mint a Mi már leszoktunk róla, nem volt kontinuitás a két esemény között. Az előbbi sanzonos-kuplés-klezmeres beütésű örömzene, míg a másik a hazai alter-rock sűrűjét adó rock and roll buli volt, Kirschner Péter, Winterverber Csaba és Angler Ákos életerős gitár- és ritmusszekciójával megtámasztva. A történeti előzményekig (Sziámi, Kontroll Csoport, URH) visszanyúló szeánszot egyébként – afféle London-specikus sajátosságként – öltönyben érkezett, joviális ’56-os urak is megtisztelték, míg a kulturálisan korrekt közönségreakciót az ülősorok mögött táncoló lányok biztosították. Utóbbiak csupán az Előrelátó csecsemő elmaradása miatt mutattak némi csüggedést, de a problémára végül („Majd megnézem a YouTube-on!”) megtalálták a megoldást.
Egészen más érzésvilágot, s így más hallgatóságot vonzott a Szent István Házba a hétvégén fellépett Operettissimo. A négy énekest – Kolcsár Katalin, Székely Zsejke, Plesa Róbert és Rigmányi István –, valamint egy hegedű- és egy zongoraművészt (Gyenge Balázs és Kolcsár Péter) magába foglaló, magyar operett-klasszikusokkal turnézó társaság nagy része a Kolozsvári Magyar Operából érkezett. Talán ennek, talán a zenei kínálatnak köszönhetően a produkcióra nagyrészt Erdélyből elszármazottak voltak kíváncsiak. (Egy marosvásárhelyi születésű tanárnő például Liverpool környékéről jött ide, majd utazott vissza még aznap.) A műfaj legismertebb alkotásaiból (Bob herceg, Csárdáskirálynő, Marica grófnő) szemezgető repertoár idővel a közönséget is éneklésre késztette, míg az utolsó sorban egy fiatalasszony feltalálta az ülőcsárdást. A kérdésre, hogy az operett – ez a nemrég hivatalosan is hungarikum besorolást kapott irányzat – a jövőben nem szorul-e be egy főleg Erdélyben kedvelt zenei szubkultúra státusába, Plesa Róbert zenekarvezető határozott nemmel felel, s a Fővárosi Operettszínház látogatottsági rekordjait hozza fel példaként.
Hát mostantól ez már a Szent István Házon se múlik.
(hage)
Néptáncos, játékos, mozgásos, ismerkedős program gyerekeknek és szülőknek egyaránt. A gyermek táncház célja a táncos utánpótlás nevelése, a népi kultúra megszerettetése, néptánc és népdalok tanításán, népi játékokon keresztül.
A táncon túl lesz még kreatív sarok, népmese olvasás, népdal és mondókákat is fogunk tanulni!
Ajánlott: három éves kortól.
Táncot tanít: Herman Panka
Időpont: 10.00 – 13.00
Felnőtt: £3, gyerek: £2
Mindenkit szeretettel várunk!
A gyerektáncházat a Bethlen Gábor Alap Zrt. támogatja.
