Szentmise – Isten igéjének vasárnapján, január 22-én

Szeretettel várunk minden érdeklődőt Isten igéjének vasárnapján a szentmisére, amely 11.30-tól kezdődik.

Pár hete a Szent István Házban tartott lelkinapot és előadást Dr. Martos Levente Balázs, a Központi Papnevelő Intézet rektora, a Pápai Biblikus Bizottság tagja. Az ő gondolatait osztjuk most meg Isten igéjének vasárnapjáról.

Ferenc pápa új ünnepet rendelt el az egész Katolikus Egyházban. 2019. szeptember 30-án kelt Aperuit illis – Megnyitotta nekik az Írásokat kezdetű apostoli levelével létrehozta Isten igéjének vasárnapját, amelyet mostantól fogva az évközi 3. vasárnap kell ünnepelni.

Levelében kifejti, mennyire fontos, hogy az Ó- és Újszövetség kettős egységében értelmezett Írást az Egyház életének alapjává tegye a liturgiában, a hívek közösségi és személyes reflexiójában, és mennyire alkalmas lesz az is, hogy erre az ünneplésre a keresztény egységért végzett imádság hetéhez közel kerül sor, sőt akkor, amikor az előbbi imahéthez kapcsolódva a zsidó vallással való különleges kapcsolatunkat is rendszeresen felelevenítjük – e tényeknek és imádságos alkalmaknak ugyanis része és alapja az Írás iránti közös tisztelet.

A rendelkezés célja világos, nyomában helyenként mégis némi bizonytalanság támadt. Magyarországon hosszabb ideje kedvelt gyakorlat volt a Szentírás vasárnapjának megtartása esetleg körmenettel, a Szentírás egy kötetének ünnepélyes tiszteletével, a gyermekeknek vagy katekumeneknek való kiosztásával. Mostantól hogyan alakítsuk ezt a gyakorlatot? Egyes teológusok is óvatos kérdéseket fogalmaztak meg. Ha Isten Igéje, ahogy azt a II. vatikáni zsinat többször hangsúlyozza, mindig megszólal a liturgiában – sőt ott szólal meg igazán, olyannyira, hogy teológiai értelemben az egyéni bibliaolvasás bátorítandó gyakorlatát folytató hívő is az egész egyházzal egységben van, amikor elmélyül üzenetében –, vajon nem a feledékenység és hanyagság jele-e, ha külön vasárnapot szentelünk neki?

A változások és újdonságok, kivált, ha nem saját kezdeményezésünkről van szó, kihívás elé állítanak, elgondolkoztatnak – és ez jól van így. A Szentírás vasárnapját eddig Szent Jeromos ünnepéhez kapcsoltuk, aki a Vulgata latin fordításának készítője, a bibliatudósok védőszentje. Ahogy azt az ő változatos életútja is igazolja, a fordítás és értelmezés igényes munka, a megértés és közvetítés nem természetes. Ha az írott üzenetet bátrabban helyezzük mai összefüggésekbe, ha felismerjük, hogyan alapozza meg és vezeti a többi kereszténnyel és mellettük a zsidósággal való párbeszédünket, sőt hogyan kapcsol össze mindazokkal a vallásokkal, amelyek valamilyen szent könyvre hivatkoznak, az Írás könnyebben lesz eleven szó és tápláló ige nekünk magunknak is. Másrészt: a jelek szerint mégsem haszontalan, hogy emlékezzünk az Ige elsőbbségére, illetve arra, hogy mindig Jézus Krisztus, Isten egyszülött Fia és Igéje az, aki ünneplésünk középpontjában van, akinek egész titkába vezet be minden liturgikus ünneplés. A kérdés legfeljebb az, honnan közelítünk egyazon titokhoz, hogyan szólít meg minket, hogyan értelmezi a mi életünk eseményeit és távlatait is.

Gyakran halljuk és talán meg is tapasztaljuk, hogy a számtalan nyilatkozat, a szünet nélkül másolt digitális téveszmék és a tonnaszám piacra, majd meg szemétbe dobott könyvek korában leértékelődött maga a szó, s mintha keresztényként is többet kellene csendben lennünk, várnunk, figyelnünk. Az a csend, amelyre valóban szükségünk van, az Isten jelenlétének tejessége, a kimondhatatlan tapasztalata, a csodálkozás és ámulat csendje, amelyben Isten ajándéka, hogy magunkhoz térünk – miközben őt magát találjuk meg. Ezekben a pillanatokban a szavainknak ereje lesz, a csend is jelentést és értelmet kap. Azok a pillanatok, amelyekben már kaptunk egy-egy vigasztaló szót, amikor valaki fellelkesített, erőt adott, feloldozott láncainktól, azok a helyzetek, amelyekben újra kiszakadt belőlünk egy-egy megdöbbent kiáltás, vagy amikor mindeddig hallgatag áldozatok nyithatták meg sebesült szívüket, megtanítanak a szó értékére. Az Írás pedig éppen ezeknek a pillanatoknak, a döbbenetnek, a felismert igazságnak, az újra megtalált azonosságnak kincsestára.

Isten igéjének vasárnapja arra hív, hogy újrakezdjük az Írás olvasásának és értelmezésének kalandját. Tanuljunk felette és vele csendben lenni, és újra tanuljuk hitünk legfontosabb szavainak igazi mélységét és jelentését. Hogy a teológiában és az igehirdetésben ne legyünk felületesek, hiszen csak újat, frisset érintve lesz ízes a szavunk is, az életünk is. Hogy adjuk hozzá a világhoz, a mai tapasztalat sokféleségéhez és szépségéhez ezt a valaha leírt tanúságtételt Isten teremtő Igéjéről.

Jelmezes Farsangi Bál – 2023. február 11-én

Kedves Farsangozók!

A Szent István Ház szeretettel hív minden érdeklődőt hagyományos Jelmezes Farsangi Báljára ahol idén sem marad el a jó mulatság, jelmezverseny, tombola és a háromfogásos vacsora.

Belépők (elővételben):
£24 – általános belépő (feb.5ig)
£18 – ARKME tagoknak (feb.5ig)
£15 – gyerek/diák belépő (16 éves korig!) – (feb.5ig)

Február 5 után egységesen £30, amíg a helyek tartanak! A rendezvényre a helyek febr.5 előtt is betelhetnek.

Felhívjuk figyelmüket, hogy a rendezvény napján, a helyszínen már NEM lesz jegyértékesítés.

Jegyeket foglalni ezen az oldalon vagy febr. 5 előtt személyesen a Szt István Házban lehet.

Ha valaki vegetáriánus menüt kér, azt foglaláskor az alábbi emailcímre kérem jelezze.

Bővebb információ:
info@szentistvanhaz.org
07858399572

Szentmise az ’56-os hősökért

Október 23-án az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseinek emléke előtt tisztelgünk a Szent István Házban egy szentmise (kezdés 11:30) valamint azt követően egy ünnepi műsor keretében.
Mindenkit szeretettel várunk!

Gyászmise II. Erzsébet királynőért

A Szent István Ház kápolnájában 2022. szeptember 9-én délelőtt 11.00 órától szentmisére hívunk minden érdeklődőt.

A mise alatt elhunyt II. Erzsébet királynő lelke üdvéért imádkozunk, hálát adva az ő életéért és kérve a Jóistent, adjon néki örök nyugodalmat, családjának pedig vigasztalást.

Felföldi Lászlóval ünnepelték az angliai magyar katolikusok Szent István királyt Londonban

Az angliai Magyarok Nagyasszonya Római Katolikus Főlelkészség közössége hagyományosan szeptember első vasárnapján tartja Szent István király ünnepét. Idén szeptember 4-én került sor az ünnepi szentmisére a nyugat-londoni Brentfordban, a Szent János evangélista templomban. A mise főcelebránsa Felföldi László pécsi megyéspüspök volt, koncelebrált Csicsó János angliai főlelkész.

A szentmisén Kumin Ferenc londoni nagykövet és családja, Sárosi Fanni, Magyarország Londoni Nagykövetsége diaszpórakapcsolatokért felelős tanácsosa, valamint Salánki István, a helyi református gyülekezet lelkésze is jelen volt.

A főpásztor szentbeszédében kiemelte az államalapító szent király zsenialitását és nemzetépítő munkáját. Szent István törvénybe iktatta, hogy minden tíz falu építsen templomot, és ezt javadalmazza is (Szent István király második törvénykönyve, A király adományáról az egyháznak). A törvény azonban nem önmagában az épületről szólt. Abban az időben a Kárpát-medencében élt népek több nyelven beszéltek. István egységes nemzetet akart építeni, és nagyon bölcsen úgy vélte, a templom építése és fölszerelése közös feladata a királynak, a püspököknek és a népnek, és azt is jól tudta, hogy a magyar nemzet e közös munka és a templomai révén képes megerősödni hitében – mondta Felföldi László.

Közösség született, ami a mai napig a legmélyebb üzenete ennek a törvénynek. Ma a közösségek válságban vannak – figyelmeztetett a püspök. Szent István ma is azt mondaná, hogy fogjunk össze, és építsünk templomot, nem fizikait, mert az bőven van, hanem lelkit. Azt mondaná, hogy építsünk közösséget, mert ez a család életének legbiztosabb alapja, ez segíti abban, hogy együtt marad és megmarad. Minél erősebb közösség fűzi szorosra a szálakat egy család körül, annál stabilabb annak a családnak az élete – fogalmazott Felföldi László.

A jövőnk, az életünk, a családunk titka van ezekben a találkozásokban, amihez ragaszkodnunk kell, amiért áldozatot kell hoznunk. Ez sokszor nagyon nehéz, ugyanakkor mindig gyümölcsöt terem, amiből élni és gazdagodni tudunk: megérteni, elfogadni és erősíteni egymást – hangsúlyozta a főpásztor.

A szentmise keretében a pécsi megyéspüspök nyolc Angliában élő magyar fiatal számára a bérmálás szentségét is kiszolgáltatta.

A keresztségi ígéreteket az új keresztelőkút megáldása előzte meg.

A szentmise végén az új kenyér megáldása következett, majd a záróáldás előtt átadták a Szent István-díjat, amit idén Velzer Zoltán vehetett át a londoni magyar közösségért végzett önzetlen szolgálata elismeréseként. A közös ünneplés a Szent István Ház Mindszenty-termében tartott agapéval zárult.

(Magyar Kurír)

1956-ra emlékezünk: “Sír a téli éjszaka” drámai daljáték

Szeretettel hívunk minden érdeklődőt a Szent István Házba, ahol ’56-ra emlékezvén 14.00 órától bemutatunk egy drámai daljátékot amellyel a szerző, Andrássy Frigyes emléket állít nemcsak az 1956-os forradalomnak és áldozatainak, hanem a rendszernek is, ami kiváltotta a magyarság ellenállását, valamint hűen mutatja be a levert forradalom utáni vészterhes és nyomasztó légkört.

Dráma, líra, humor, sok szép vers és zene jellemzi ezt a művet.
A történet 1957 februárjában játszódik egy pesti bérház falai között…Mátyás elvtárs, a besúgó házmester, és Szarkáné, a minden lében kanál intrikus szomszéd, szövetkeznek a Virág család ellen, hogy Szarkáné megkaparinthassa fürdőszobás lakásukat, ami a rommá lőtt Budapesten akkoriban nagy dolog volt.
Virág Péter és Mária, a felesége a borzalmak ellenére próbálják vidáman élni hétköznapjaikat, így megóvva kislányukat, Katát. Egy szörnyű hír azonban annyira megviseli Pétert, hogy kétségbeesett levelet ír ‘nem létező amerikai barátainak’. Noha nem szándékozik postára adni, levele mégis végzetes hibának bizonyul, mert Mátyás elvtárs és Szarkáné, akik alattomban leskelődvén kihallgatják őt, kapva kapnak a dolgon és feljelentik ÁVH-s ‘barátaiknál’. A család mit sem sejtve vacsora után lefekvéshez készülődik, mikor kopognak az ajtón…

Író: Andrássy-Neuenstein Frigyes “56-os Hűség a Hazához Érdemrend Nagykereszt-díjas művész”
Zene: Andrássy-Neuenstein Frigyes és Andrássy Krisztina “56-os Hűség a Hazához Érdemkereszt-díjas művész”
Versek: Szabó László Dezső
Rendező: Tóth János Liszt-díjas művész
Közreműködnek a Magyar Állami Operaház szólistái, énekkari és zenekari művészei
vezényel: Kovács János Kossuth-díjas művész

A program a Szent István Házban okt. 24-én:

11.30 – Szentmise az ’56-os hősökért
13.00 – Ebéd
14.00 – Drámai daljáték vetítése “Sír a téli éjszaka” (65 perc, angol felirattal).

Mindenkit szeretettel várunk!

Ünnepi megemlékezés Londonban okt. 23-án az ’56-os dombormű előtt

Ünnepi megemlékezés az 1956-os forradalom és szabadságharc tiszteletére

A Magyarok Angliai Országos Szövetsége (MAOSZ) és a Brit-Magyar Baráti Társaság tisztelettel meghívja Önt az 1956-os Forradalom és Szabadságharc évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésre.

A MAOSZ kuratóriuma és a Bartók Cultural Society egy rövid irodalmi műsorral várja a meghívottakat Londonban az Exhibition Road 55. számú ház falában elhelyezett 1956-os dombormű előtt. (Az Ognisko lengyel étterem bejáratánál). Utána az étteremben lesz lehetőség leülni egy teára, szendvicsre.

Időpont: 2021. október 23. 15:00

Helyszín: 55 Exhibition Rd, Knightsbridge, London SW7 2PG

Nemzetek szentmiséje a londoni katolikus Westminster-székesegyházban

Idén szeptember 26-án tartotta a Római Katolikus Egyház az elvándorlók és menekültek világnapját. Egyéves kihagyás után a nemzetiségi lelkészségek közösségei is ismét összegyűltek Londonban, hogy a katolikus Westminster-székesegyházban ebből az alkalomból együtt imádkozzanak. A közös szentmisét Paul McAleenan, a westminsteri római katolikus egyházmegye segédpüspöke celebrálta.

A szentmisén a Magyarok Nagyasszonya Angliai Magyar Római Katolikus Főlelkészség közössége is jelen volt. A szentmisét megelőző körmenetben Hódi István a magyar nemzeti zászlót, Geller László a magyar főlelkészség lobogóját vitte, Hódi Renáta pedig magyarul olvasta fel az egyik egyetemes könyörgést.  A jeles eseményen a londoni magyar cserkészek is képviseltették magukat.

Jézus Krisztus nevében gyűltünk össze, az Egyház hajójában éreztük magunkat, és jó volt megélni újra és újra az egységet. Ferenc pápa körlevelében, amelyet az elvándorlók és a menekültek világnapjára írt, így fogalmazott a „mi” történetéről:

„A Fratelli tutti enciklikában egy olyan aggodalmat és reményt fejeztem ki, amely továbbra is fontos helyet foglal el szívemben: »Ha ez az egészségügyi válság elmúlik, az lenne a legrosszabb válaszunk, ha még mélyebbre merülnénk a lázas fogyasztás és az egoista önvédelem új formáiba. Adja az Ég, hogy a végén többé ne a többiek, hanem csak a mi létezzék« (Fratelli tutti, 35). Ezért arra gondoltam, hogy az idei üzenetet az elvándorlók és menekültek világnapjára az Egy mind nagyobb »mi« felé témának szentelem, így szeretnék világos horizontot kijelölni e világban járt közös utunk számára” – emlékeztet beszámolójában a Szentatya szavaira Csicsó János angliai magyar főlelkész, hozzátéve, hogy a közösen bemutatott szentmise áldozata megerősítette bennük azt a hitet, hogy ők is és mindannyian ennek a „mi”-nek a részesei vagyunk.

Szöveg: Csicsó János/Magyarok Nagyasszonya Angliai Magyar Római Katolikus Főlelkészség

Fotó: Hódi Renáta

Magyar Kurír

Kép- és hangtechnikai beruházás – beszámoló

Az Angliai Római Katolikus Magyarok Egyesülete közösségi házának, a Szent István Ház nagyterme, a Mindszenty-terem kép- és hangtechnikai felújításon esett át amelyre egy pályázat útján kerülhetett sor. Célunk az volt ezzel a pályázattal, hogy a terem infrastruktúráját amennyire lehet, felfrissítsük, modernizáljuk, hogy ez a központ ezáltal műszakilag is úgymond a saját lábára állhasson.

A Bethlen Gábor Alap Zrt. jelentős, 1.5M forintnyi támogatásának köszönhetően sikerült egy olyan kép- és hangrendszert beszerelni, amely multifunkcionális (megfelel úgy a vallási rendezvényeinknek, szentmiséknek, előadásoknak akárcsak a rendszeres filmvetítéseknek egyaránt) és ugyanakkor egyszerű a használata.

A kivitelezés eredményesen megtörtént 2019 december 16-17 között. A régi, használt hangfalak leszerelésre kerültek, helyettük 2db új Martin CDD típusú hangfal lett fölszerelve. Filmvetítésekkor és zenei-alapú programokon eddig nagyon hiányoltuk a mélynyomó (subwoofer) létét, ezzel a projekttel egy Mackie Thump 18s típusú aktív mélynyomót is beszereltek, ami jelentősen hozzáadott a zenei-alapú programjaink minőségéhez.

A meglévő erősítőt, keverőt, kábelmentes mikrofon egységet és mikrofonokat egy külön, erre a célra elkészített úgynevezett rack-szekrénybe „ágyaztuk be”, amely ízlésesen illeszkedik a terem esztétikájához.

A vezeték nélküli (kézi és csiptetős) mikrofonokat beüzemeltük és összekötöttük az új rendszerrel, ami lényegesen megkönnyíti a mozgást a színpad körül a teremben.  A hangfalaknak, most, hogy fölkerültek a földről a falra, sokkal nagyobb a hatásfokuk. 

Lényeges változás az új kivetítőnk fölszerelése. A képminőségnél, a felbontásnál látszik igazán a különbség. Filmbemutatókat, filmklubokat szervezvén igazán fontos, hogy az a bizonyos film élvezhető legyen a szemnek és ne a gyönge felbontás és homályos kép miatt bosszankodjon a néző.

Köszönet mindazoknak, akik a projekt előkészítésében és kivitelezésében részt vettek és külön köszönet támogatónknak, a Bethlen Gábor Alap Zrt.-nek a pályázat kedvező elbírálását, hogy ezáltal lehetővé tették ezt a technikai felújítást közösségi házunkban.

Továbbra is szeretettel várjuk programjainkra, rendezvényeinkre honfitársainkat!  

Gyermektáncház – február 16. szombat, 10.00-től

Néptáncos, játékos, mozgásos, ismerkedős program gyerekeknek és szülőknek egyaránt. A gyermek táncház célja a táncos utánpótlás nevelése, a népi kultúra megszerettetése, néptánc és népdalok tanításán, népi játékokon keresztül.

A táncon túl lesz még kreatív sarok, népmese olvasás, népdal és mondókákat is fogunk tanulni!

Ajánlott: három éves kortól.

Táncot tanít: Herman Panka

Időpont: 10.00 – 13.00

Felnőtt: £3, gyerek: £2

Mindenkit szeretettel várunk!

A gyerektáncházat a Bethlen Gábor Alap Zrt. támogatja. 

 

1 2