Kiállítás: „A Kossuth-Emigráció és Kossuth Zsuzsanna Emlékeinél Európában és az Egyesült Államokban” – március 17.

A Londoni Szent István Ház és a MEVE (Magyar Emlékekért a Világban Egyesület) szeretettel meghívja Önt, Családját és Barátait egy kiállítás megnyitására ahol „A KOSSUTH-EMIGRÁCIÓ és KOSSUTH ZSUZSANNA EMLÉKEINÉL EURÓPÁBAN és az EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN” címmel válogatást láthatnak a MEVE fotódokumentációs kiállításából.

A tárlat-válogatás felvételei és leírásai a Kossuth-emigráció jeles alakjainak és Kossuth Zsuzsanna életének néhány érdekes – elsősorban külhoni- állomását kívánják bemutatni jelölt és még jelöletlen emlékhelyekkel.

A megnyitó időpontja:
2024. március 17. a 11.30 órakor kezdődő szentmise után (kb. 12.45-kor)

A kiállítás bemutatója alkalmából köszöntőt mond: Dr. Kumin Ferenc nagykövet úr, Magyarország rendkívüli és meghatalmazott londoni nagykövete.

Az Egyesület elnöke, dr. Messik Miklós nevében a kiállítást bevezető gondolatokat az ARKME vezetőségének egyik képviselője tolmácsolja.

Mindenkit szeretettel várunk!

„Nem vagyok, csak mások látnak” – színházi kísérlet József Attilával (Osonó Színházműhely) – 2 előadás Április 13. szombaton 15.00 és 19.00 órától

Hogyan lehet hozzánk valaki ennyire közel, aki ennyire távoli? József Attila életterhei számunkra felmérhetetlen szélsőségek, mégis: a mi haragunkkal jajdul fel, a mi sírásunktól szorul el a torka, s a mi szánk felett húzódik mosolyra a bajsza. Az Osonó találkozásra hív: személyes találkozásra egymással – és József Attilával. Egy emberrel, aki közénk ül, ránk néz, megosztja velünk falatnyi útravalóját, s akinek szájából úgy fordulnak ki a jól ismert szavak, ahogy még nem találkoztunk velük. Verssorokból bontakozik ki egy élet: az enyém vagy a tiéd, és – talán – egy szegény, Attila nevű barátunké.

Az 55 perces monodráma József Attila-szövegekből építkezve keresi az életmű aktualitását, a költő megidézhetőségét, az azt követő beszélgetés pedig lehetőséget ad, hogy a találkozás valódi párbeszéddé váljon.

Az előadást kétszer játsszuk, egyet délután 3 órától és egyet este 7 órától. Egyszerre max. 35 fős közönségnek tudjuk játszani, mert egy nagyon személyes, vallomásos színházi nyelven szólal meg.

Előadja: Mucha Oszkár
Rendező: Fazakas Misi

A belépés ingyenes, viszont ajánljuk a támogatói jegyvételt (£10), amiből a produkció költségeit (utazás, ellátás, szállás, stb.) támogatjuk.  Jegyek: www.ticketsource.co.uk/szentistvanhaz

Bővebb információ: [email protected]

Az Osonó Színházműhely egy olyan független, alternatív színházi kezdeményezés, amely szellemi műhelyként teret ad a fiatal alkotók kortárs színházi kísérleteinek. A létrejövő előadásokon túl, társulatunk párbeszédre törekszik a közönséggel, annak érdekében, hogy inspirációt adjon, hogy felelős és kreatív emberként keressék meg helyüket a társadalomban.
Az Osonó Színházműhelyben színházi előadásokat alkotunk, műhelyfoglalkozásokat és képzéseket szervezünk fiatalok és felnőttek számára. Oktatási és szociális projektjeinken keresztül intenzív élményt biztosítunk a résztvevők számára, hogy saját önismeretük és másokkal való kapcsolataik fejlesztését elősegítsük.
Előadásainkat a világ nagyvárosaiban, Bangkoktól Hamburgig, mind Erdély számos településén bemutattuk már, különös tekintettel a szórványtelepülésekre. Társulatunk 30 hazai és nemzetközi díjat tudhat magáénak. 2016-ban az Osonó, az Európai Parlament értékelése által azIfjúsági Nagy-Károly Díj Nemzeti győztese lett. A címet a 2015-ös tevékenységeink elismeréseként kaptuk, amelyek során az európai fiatalok közti párbeszédre és egyetértésre adtunk lehetőséget. 2012-ben a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Csokonai Vitéz Mihály Közösségi díját vehette át az Osonó, amelyet az elmúlt évek kimagasló kulturális tevékenységéért kapott meg.
 
Az  Osonó kifejezés idézi azt a színházi formát, amelyet a társulat képvisel: közeledni, meghallgatni, meglátni a vándorló ember álmait, félelmeit, szenvedélyeit és örömeit, aztán a megfigyelt valóságokat olyan történetbe helyezni, amely, mint tükör hat a néző számára.
Az Osonó Színházműhely alapítója és vezetője 1993- 1998 között: Salamon András.  A társulat vezetője 1998-től: Fazakas Misi.  

Isten képes újjáteremteni mindent – Nagyböjti lelkinap a londoni magyar katolikus közösségben

Március 2-án tartotta hagyományos nagyböjti lelkinapját az angliai Magyarok Nagyasszonya Római Katolikus Főlelkészséghez kötődő magyar közösség. A londoni Szent István Házban ez alkalomból Mohos Gábor esztergom-budapesti segédpüspököt látták vendégül, aki egyben a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia külföldön élő magyar római katolikusok lelkipásztori ellátásával megbízott koordinátor.

Mohos Gábor püspök a lelkigyakorlaton tanítást mondott, majd a másnapi szentmise főcelebránsa volt.

Az első elmélkedés témája az emmauszi tanítványok története és Isten jelenlétének megtapasztalása volt. A püspök arra ösztönözte a jelenlévőket, hogy ismerjék fel azon akadályokat az életükben, amelyek megnehezítik számukra, hogy megtalálják Istent a mindennapokban. Az emberiség történelmének van egy kezdete és egy vége, Isten jelenléte benne pedig egészen konkrét: személyeken, eseményeken keresztül cselekszik. Jézus feltámadása is egy konkrét esemény, mely révén megtapasztalhatjuk:

Ő képes újjáteremteni mindent. Min múlik, hogy a feltámadott Jézust felismerjük-e? Lelki szemeink éleslátása révén, hitünk segítségével tudjuk felismerni Jézust.

Kalkuttai Szent Teréz anya például a szegényekben ismerte fel Jézust.

A második elmélkedés fő témáját azon kérdések körüljárása adta, hogy vajon mi az, ami egy katolikus kereszténynek lelki síkon a birtokában van, másoknak pedig nincs? Hogyan határozható meg ennek fényében identitásunk? Mohos Gábor beszélt a katolikus identitás egyedi ajándékairól. Egyszerű mondatok, de minden lényegi elemet megvilágítanak:

a szentgyónás által a bűnbánó megtisztul vétkeitől, az Oltáriszentségben pedig Jézussal ténylegesen és személyesen találkozik, hiszen Krisztus az Eucharisztiában valóságosan jelen van. Az Egyház pedig, amelyben körülötte összegyűlünk, az ő misztikus teste.

Az elmélkedéseket kiscsoportos beszélgetések követték, amelyek lehetőséget adtak a hitélettel kapcsolatos személyes történetek és az Istennel való találkozásélmények megosztására, a nap végén pedig lehetőség volt szentségimádságra, szentgyónásra és további lelki beszélgetésekre.

A lelkigyakorlatot a keresztút közös elimádkozása és szentmise zárta.

A lelkinap alkalmat teremtett arra is, hogy az angliai katolikus magyarok közössége a húsvéti ünnepekre készülve együtt megélje a keresztény irgalmasságot és felismerje Krisztus szeretetét a bűnbánat és az Eucharisztia szentségében.

A közösség kifejezte háláját Mohos Gábor püspök látogatásáért, aki Csicsó János angliai magyar főlelkész meghívására érkezett Londonba.

Szöveg: Balog Emese

Croydon-i szentmisék – változás

Felhívjuk a kedves hívek figyelmét, hogy a február 25-re meghirdetett szentmise Croydon-ban ELMARAD.

A legközelebbi szentmise április 28-án, Húsvét 5. vasárnapján lesz megtartva 13.00 órától a Szent Gertrude templomban (46 Purley Rd. – CR2 6EY).

Köszönöm megértésüket.
János atya

Az angliai magyar katolikusok is megünnepelték Szent István királyt Londonban

Az angliai Magyarok Nagyasszonya Római Katolikus Főlelkészség közössége hagyományosan szeptember első vasárnapján tartja Szent István király ünnepét. Idén szeptember 3-án került sor az ünnepi szentmisére a nyugat-londoni Brentfordban, a Szent János evangélista templomban. A mise főcelebránsa Lengyel Ervin pápai káplán, a londoni apostoli nunciatúra tanácsosa volt.

Az eseményen jelen volt és a magyar katolikus közösséggel együtt ünnepelt Gerard Quinn plébános-esperes, püspöki helynök; Michael Dunne chiswicki plébános, a westminsteri érsekség katolikus oktatási bizottságának elnöke, valamint Chris Wellbank, a fehér missziós atyák képviselője.

„1946. augusztus 20-án százezrek kísérték a magyarság és kereszténység egységét tanúsító körmenetben István király épen maradt Szent Jobbját” – emlékeztette az angliai magyar katolikus közösség tagjait az ünnepi szentmise elején Csicsó János főlelkész, majd Mindszenty József szavait idézte, amelyekkel a hercegprímás az 1946-os körmenet után a Szent István-bazilika előtt állókhoz szólt: „Szent István gondolatai nem idejétmúlt, poros emlékek, amikről egyszer évente emlékezve leverjük a múlt porát. Annyira egyek a hittel és erkölcsi törvénnyel, hogy azok állandó érvényesülése a nemzet életigénye és a vallásszabadság követelménye.” A lelkész hozzátette: „Emlékezzünk arra is, hogy a bíboros éppen 50 évvel ezelőtt, 1973. július 13. és 17. között meglátogatta az Angliába szakadt, ide emigrált magyar testvéreket. A szentmisén imádkozunk boldoggá avatásáért is.”

Idén Kumin Ferenc londoni nagykövet a Magyarországon megrendezett atlétikai világbajnoksághoz kapcsolódó diplomáciai feladatai miatt nem tudott a közösséggel ünnepelni, ezért levélben üzent az angliai magyar katolikusoknak. Mint fogalmazott: a budapesti sportesemény elnyerte a sportot szerető világ – benne az Egyesült Királyság – kifejezett elismerését. „Ez a felszabadító öröm rövid időre feledtetni tudta azt a sok tragédiát, amely körülvesz minket. Továbbra is egy nyomasztó háború szomszédságában élünk az anyaországban, és úton-útfélen érezzük a saját bőrünkön is hatásait. Második nyarunkat töltöttük így, és az idő múlása intő jel lehet számunkra: minden erőfeszítésünkre, akaratunkra és imánkra szükség lesz ahhoz, hogy a háború véget érjen. Ha csak annyi erőfeszítést teszünk, mint eddig, ha minden úgy folytatódik, mint az elmúlt másfél évben, az csak az áldozatok számának gyarapodásához fog vezetni – figyelmeztetett. – A londoni magyar római katolikus közösség Szent István-ünnepe egyúttal a nyári szabadságról való visszatérés, a tanév indulása, a dolgos őszi szezon kezdetének számvetése is. Örüljük mindenekelőtt annak, hogy együtt vagyunk, erős, aktív és szeretettel teli a közösségünk. Mindez nem jelenti azt, hogy ne lenne épp elég dolgunk az elkövetkező hónapokban. Munkatársaimmal a londoni magyar nagykövetségen azon leszünk, hogy tovább erősítsük az összetartozás érzését, hogy olyan programokkal, eseményekkel, szolgáltatásokkal támogassuk közös életünket, amelyek akár az ilyen ünnepi alkalmakkor, akár a hétköznapokban tovább erősítik összetartozásunkat magyarságunkban és keresztény hitünkben egyaránt.”

Lengyel Ervin ünnepi szentbeszéde az örökség és az ikon kulcsszóra épült. Először bemutatta az államalapító szent király magyarságra hagyott örökségét személyes életútján, szellemi hagyatékán és kormányzati, állam- és egyházszervező tevékenységén keresztül, kiemelve, hogy a Szent István királyhoz kötődő jelképek – mint a Szent Korona, a Szent Jobb és a Szent István-i államhatárok – ma is ikonok: élő szimbólumokként élnek a magyar emberek lelkében.

Ezután megemlékezett Mindszenty József bíboros, hercegprímás 50 évvel ezelőtti londoni útjáról. Hangsúlyozta: az emigrációba vonult magyar főpap nemcsak a katolikus hit fehér vértanúja, de Szent István örökségének élő megtestesítője is volt. Londonban az idősebb korosztály tagjai közül még ma is többen emlékeznek a bíborosnak erre a látogatására, a hidegháborús szembenállás közepette ugyancsak ikonikussá vált személyének hatására.

„Mindannyiunknak újra fel kell fedeznünk és meg kell őriznünk, tovább kell adnunk nemcsak a Szent István királytól kapott közös örökséget, hanem mindazt a személyes örökséget is, amelyet a család, a szülők, elődeink hagytak ránk, az ő tanúságtételüket, amelyen keresztül a hitet megismertük és szívünkbe fogadtuk – mondta a szónok. – Mindannyiunknak őriznünk és ápolnunk kell a személyes hit megismeréséhez kötődő ikonjainkat, amelyekből a mindennapok során erőt meríthetünk.”

A szentmise után Lengyel Ervin megáldotta a „magyarok kenyerét”.

Hagyományosan ezen az alkalmon adják át a Szent István-díjat is, melynek idei kitüntetettje Kumin Ferenc nagykövet volt, aki az elismerést – mely egyben köszönetnyilvánítás is a londoni magyar katolikus közösségben vállalt aktív és önzetlen szolgálatáért is – a következő szentmise után veszi át személyesen.

Az ünneplés a Szent István Házban közös ebéddel folytatódott.

Forrás: Angliai Magyarok Nagyasszonya Római Katolikus Főlelkészség

Fotó: Horváth Ádám

R.I.P. – Dr. Cserháti Ferenc

Szomorúan értesültünk Dr. Cserháti Ferenc nyugalmazott esztergom-budapesti segédpüspök elhunytáról, aki ma hajnali három órakor, azaz 2023. július 22-én, szombaton életének 77., papságának 53., püspöki szolgálatának 16. évében távozott el az élők sorából.

Cserháti püspök úr 1947. február 12-én született Túrterebesen. 1971. április 18-án szentelték pappá Gyulafehérváron a szatmári egyházmegye szolgálatára. 1971 és 1973 között Kaplonyban, 1973 és 1979 között pedig Máramarosszigeten volt káplán. Magasabb teológiai tanulmányokat folytatott 1979-től Frankfurtban, majd az innsbrucki Leopold Franzens Egyetemen, ahol 1982-ben hittudományi doktorátust szerzett. Ezután 1982–1984-ig Münchenben káplán, majd 1984–2002-ig a Müncheni Magyar Katolikus Misszió vezetője. 1996-tól 2006-ig a külföldön élő római katolikus magyarok püspökének európai delegátusa is. Közben a Német Püspöki Konferencia magyar delegátusa és németországi magyar főlelkész.

2007. június 15-én XVI. Benedek pápa kinevezte esztergom-budapesti segédpüspökké és centuriai címzetes püspökké. Püspökké szentelésére 2007. augusztus 15-én került sor az esztergomi bazilikában. A Magyar Katolikus Püspöki Konferenciától ezzel egyidejűleg megbízást kapott a külföldi magyar lelkipásztori szolgálat koordinátorának tisztségére. Feladatkörébe immár a Kárpát-medencén kívüli magyar szórvány szolgálata és – Erdő Péter bíborostól kapott kinevezése alapján – az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye területén élő nemzetiségek, migránsok, turisták lelkipásztori ellátásának koordinálása tartozott. Küldetését mindig kiemelkedő hozzáértéssel és lelkipásztori szeretettel látta el. Ökumenikus nyitottsággal vett részt a Magyar Diaszpóra Tanács munkájában.

Sokan őt is a külföldi magyarok püspökének nevezték.
A Szent István Házban többször megfordult, ő volt aki püspök és paptársaival együtt a Ház ünnepélyes megnyitóján a szentmisét bemutatta.

Cserháti püspök úr lemondását segédpüspöki tisztségéről Ferenc pápa 2023. február 3-án fogadta el életkorára tekintettel. Az Egyház és a magyarság szolgálatában végzett kiemelkedő munkásságának és kedves személyének emlékét tisztelettel és hálás szeretettel őrizzük.

Egy brit zászló margójára

A vasárnapi Kossuth téri pápai szentmisén, abban a hívő ember tengerben, amely tele volt magyar zászlókkal, különféle települési és plébánia zászlókkal, ott volt egy brit zászló is. E zászló képviselte a londoni magyar közösséget ezen a nagy eseményen. Együtt imádkoztunk Ferenc Pápával a világ békéjéért.

Ennek a zászlónak már múltja, történelme van, mivel 2012, 2013 és 2015-ben ott volt Pünkösdkor a Csíksomlyói nyeregben, aztán 2021-ben Budapesten a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson és 2023-ban a Magyarországi Pápalátogatáson is.

 A brexit után, mintha az európai emberek eltávolodtak volna egymástól, mintha szembe fordultak volna egymással, sajnos nem kézfogásra vagy ölelésre, hanem háborúskodásra vagy védekezésre.

 Mégis a brit zászló fölött ott díszelgett a magyar zászló is, jelezve azt, hogy a zászlók nem szétválasztják a nemzeteket, hanem összekötik. Úgy ahogy az Eucharisztia összeköti, egyesíti a nemzeteket, ahogy a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus himnuszában énekeltük:

„Krisztus kenyér s bor színében Úr s Király a föld felett,
Forrassz eggyé békességben minden népet s nemzetet!”

A pápai himnusz is erre ösztönöz bennünket, hogy legyünk a krisztusi Szeretet, a béke és az egység követei ebben a szétzilált Európában.

„Mint villámmal egy perc alatt
Messze szárnyal a gondolat,
Szintúgy röpül ajakról-ajakra,
várak-, puszták- és falvakra:
Tartsd meg, Isten, szent atyánkat,
Krisztusnak helytartóját!”

Csicsó János atya Londonból

1 2 3 4